Receptek > Aszaló > Gyógynövények / Fűszernövények
VisszaCsipkebogyó aszalása
Az októberben szedett bogyót egészben aszaljuk. Az
alaposan megmosott és lecsepegtetett bogyókat terítsük szét az aszalótálcákon,
szellősen. Az EZIDRI SNACKMAKER
FD-500-as aszalógépben a legalacsonyabb fokozatra állítsuk a szárítást, míg az
ULTRA 1000 FD-1000-es modell esetében kb. 45 Celsius fokra
állítsuk be az aszalási hőmérsékletet.
Az aszalás igen lassú, mivel egészben van a termés. 24 óra folyamatos aszalás ajánlott. A készülék nem fogyaszt arányosan több áramot, mivel miután már felmelegítette magát a megfelelő hőmérsékletre (amely igen alacsony), innentől fogva már csak tartania kell a beállított hőmérsékletet.
Mi készíthető belőle?
Az aszalt csipkebogyóból
készíthetünk teát, likőrt, ágyazhatunk pálinkát. A csipkebogyó tartalmaz
fajtól függően 200-1700 mg/100 g C-vitamint, 14 g/100 g cukrot, 3,5 g/100 g
pektint, 5 g/100 g alma- és citromsavat, 4 g/100 g fehérjét, karotinoidokat,
B1-, B2-, E-vitaminokat és ásványi anyagokat (pl. magnézium).
A gyógyászatban frissítő íze, magas C-vitamin- és más (B1-, B2-, K-, P-) vitamin-, valamint ásványi anyag- és nyomelem tartalma miatt használjuk.
A csipkebogyók teája a C-vitamin-tartalom miatt immunerősítő
és roboráló hatású, influenzajárványok esetén megelőzésre, valamint náthás és
lázas megbetegedések, legyengült állapotok kiegészítő kezelésére való,
magnézium forrás, enzimaktivátor
és gátolja a meszesedést.
Serkenti a mellékvesék és a máj működését is. A csipkebogyótea gyenge
hashajtóként és vizelethajtóként is ismert, ajánlott vesekő, vesehomok
kezelésére is. Kevéssé ismert, hogy a csipkebogyók főzete külsőleg és belsőleg
jól használható nehezen gyógyuló sebek, fertőzések kezelésére.
Lázas gyermekeknek ízleni szokott a csipkebogyótea, tisztán vagy mézzel édesítve.
Forrás: http://www.nepgyogyaszat.hu/nepgyogyaszat-gyogyirei/csipkebogyo-2.html
Szaknyelven a Rosa canina-t, azaz a csipkebogyót a vadrózsa
vitamindús gyümölcsének nevezik, de vannak tájegységek, ahol gyepűrózsa vagy
ebrózsa néven emlegetik. A vadrózsára, mely a rózsa őse, erdőszélen, mezsgyén,
bozótosban és sövényesben, napos pusztákon, és töltéseken akadhatunk rá.
Termését már a Krisztus előtti időkben gyógynövényként hasznosították.
Hazánkban cserjés hegy- és domboldalakon, tölgyesekben, erdővágásokon,
erdőszéleken, csatornapartokon, kerítések mellett megtalálható az egész ország
területén. Tömegesen fordul elő Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Veszprém
megyékben. A vadon termő és termesztett rózsafajok begyűjtött terméseit a
gyakorlatban egy fajként kezelik, mint Linné korában a XVIII. században
szokásos volt.
A Bibliában a csipkebokor Mózes elhivatását jelképezi. A középkorban a lángoló,
de el nem égő csipkebokrot Mária jelképének tekintették, aki Isten anyjává lett
és mégis érintetlen maradt. A barokk művészetben az égő csipkebokor a
szeplőtelen fogantatás jelképe lett.
A világos rózsaszín virágok júniusban vagy júliusban nyílnak, nem tömöttek, szinte
szagtalanok, a törzset és az ágakat durva tüskék borítják. A húsos vacokból
keletkezik az érett állapotban fénylő, piros csipkebogyó, amelynek belsejében
több kőkemény aszmagtermés (mag) található. A magokat szúrós hegyű szőrök -
viszketőpor - veszik körül.
A csipkebogyó tartalmaz fajtól függően 200-1700 mg/100 g C-vitamint, 14 g/100 g cukrot, 3,5 g/100 g pektint, 5 g/100 g alma- és citromsavat, 4 g/100 g fehérjét, karotinoidokat, B1-, B2-, E-vitaminokat és ásványi anyagokat (pl. magnézium).
A gyógyászatban frissítő íze, magas C-vitamin- és más (B1-, B2-, K-, P-) vitamin-, valamint ásványi anyag- és nyomelem tartalma miatt használjuk. A felaprított és szárított gyümölcsből készült tea reggel élénkítő hatású, nyáron hidegen alkalmas a nagy szomjúság oltására, télen pedig forrón fogyasztandó. A csipkebogyó sok teakeverék alkotórésze; mindenekelőtt azoké, amelyek a náthás időszakokban a megelőzést, influenzában pedig a panaszok csökkenését szolgálják.
A csipkebogyók teája a C-vitamin-tartalom miatt immunerősítő
és roboráló hatású, influenzajárványok esetén megelőzésre, valamint náthás és
lázas megbetegedések, legyengült állapotok kiegészítő kezelésére való,
magnézium forrás, enzimaktivátor
és gátolja a meszesedést.
Serkenti a mellékvesék és a máj működését is. A csipkebogyótea gyenge
hashajtóként és vizelethajtóként is ismert, ajánlott vesekő, vesehomok
kezelésére is. Kevéssé ismert, hogy a csipkebogyók főzete külsőleg és belsőleg
jól használható nehezen gyógyuló sebek, fertőzések kezelésére.
Lázas gyermekeknek ízleni szokott a csipkebogyótea, tisztán vagy mézzel édesítve. Specifikus hatásokat eddig nem tudtak kimutatni, bár enyhe hashajtó hatású, amit a gyümölcssav okoz, és a magoknak enyhe vizelethajtó hatása van. Közkedvelt még a túlérett csipkebogyóból készült lekvár (hecsedli) is. Étvágygerjesztő hatású, a reggeli "falatozást" segíti. Egyes vidékeken palacsintát is töltenek vele.