Bitalon Kft

Levendula szárítása

A levenduláról:

Kétféle levendulával találkozunk idehaza: az egyik a szagos levendula, a másik, a gyakoribb a valódi levendula. Mindkettő ehető, alkalmas gyógyászati célokra. (forrás: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/levendula.html

Érdemes kertünkben levendulát termeszteni, mivel nagyon ígénytelen növény, hamar növekszik, bujtással könnyedén szaporítható, szép, mutatós a bokra, virága és számos módon felhasználhatjuk, azon túl, hogy kertünk egyik dísze: gyros-szerű húsokhoz fűszerként, levendula-ecet készítéséhez, szárítva molyírtáshoz, vagy akár teába, fűrdővízbe keverve (a fűrdővizet a leszűrt forrázatból készítsük házilag).

Mielőtt a levenduláról, mint gyógynövényről részletesebb tájékoztatást adnánk, nézzük, miként lehet ezt az értékes gyógynövényt EZIDRI aszalónkban szárítani.

A levendula-virág szárítása:

Vágjuk le a szárakról a virágfürtöket. Terítsük szét az aszaló tálcáin a virágfürtöket, kissé lazán, szellősen (a legalsó tálcát béleljük ki a készülékkel szállított sima betéttel, hogy ne potyogjon a készülékre az apróbb virág). Állítsuk be az EZIDRI FD 500-as készülékünket növény-szárítási (legalacsonyabb) fokozatra, az EZIDRI FD 1000-es modellen pedig válasszuk ki a 35⁰ fokot. Csakis alacsony hőmérsékleten nyerünk igazán jó minőségű szárítmányt.

A kész szárítmányt tároljuk jól záródó edényben, száraz, hűvös helyen.

Felhasználása:

Szétmorzsolva nagyon óvatosan (erős aromájú) használjuk délies, grillhúsokhoz. Az egész virágait tehetjük bor- vagy almaecetbe, hagyjuk érlelődni. Pikáns ízt ad a délies, olívaolajos salátáknak. Kis vászonzacskókba téve kiváló molyírtó (szekrényünkbe elhelyezve). Ha kis csinos kosárkákba tesszük, mellé még kevés szárított mentalevelet, meghintjük kevés levendula vagy menta illóolajjal, kellemes szobaillatosítónk lesz. Kitűnő nyáron hideg ásványvízbe, melybe tettünk egy karika citromot és jeget.

1) Lavande fine, valódi levendula - Lavandula angustifolia Mill. (~ vera, ~ officinalis)
Más néven: francia, orvosi, keskenylevelű, "nőstény", illatos levendula. 600 és 1500 méter közötti hegyvidéken terem meg.
Latin nevének eredete érdekes: a lavare = mosni szóból származik. Ennek oka, hogy fürdéskor, mosáskor a növény virágait illatosításra használták.
A Földközi-tenger nyugati mellékén a mediterránumban honos növény 25-55 cm magas fás szárú, félcserje. Keskeny, lándzsás levelei molyhosak. Virágzata „végálló” ibolyaszínű, álörvökből kialakult füzér. Termése makkocska kb.: 2 mm nagyságú, barna színű.
Magvetéssel és dugványozással is szaporítható. Homokos, meszes, száraz talajba ültessük. Növekedése ezeken a helyeken a legszebb.
A virágzatát gyűjtik, sötét, de meleg helyen szárítják. A szárított virágzat kellemesen kesernyés ízű. Csekély mennyiségű (0,75 -1,5%) illóolajat (linalol, borneol, linalilacetát, kámfor), kumarint és cserzőanyagokat tartalmaz.
Megfigyelések szerint riasztja a hangyát és a levéltetveket ezért a környezetében lévő növények nem tetvesednek.
Fűszerként főként Dél-Európában használják hallevesek, halételek, ürühúsok ízesítésére, fűszerező szószok alkotóeleme. (A Gyros vagy Savarma öntetének egyik alkotórésze).
Fiatal, leveles, apróra vágott hajtásvége felhasználható (kis mennyiségben, erőteljes fűszerező hatása miatt) friss, vegyes (növényi) salátákban (gyengén ecetes, olívaolajos lében jön elő igazán az íze!)
Gyógyászatban – az illóolaj tartalma miatt – bőrfertőtlenítésre, vérbőség előidézésére használják külsőleg. A virágjából főzött tea enyhíti a fejfájást, nyugtatólag hat az idegekre, enyhíti a bél- és gyomorgörcsöket.

A franciák többnyire nem használnak a konyhában csak szárról leszedett virágokat (fleurs mondées): tejben forrázva, cukorszirupban, likőrben vagy ecetben. A dél-francia konyhában ízesítenek vele főzelékeket és húst is, valamint a provanszi fűszerkeverék részeként grillhúshoz és szárnyashoz használják.

Szagos levendula
Angol név: True lavender
Német név: Lavendel

Leírás és előfordulás:
a valódi, szagos, francia vagy keskenylevelű levendula Európa mediterrán vidékein honos évelő félcserje, melynek nagyüzemi termesztésével számos európai országban és Észak-Amerikában is foglalkoznak. A növény magassága 40-60 cm, az idősebb bokrok átmérője 80-120 cm. Virágot viselő hajtásai 20-40 cm hosszúak, egyszálasak, csak az alsó részükön levelesek. A levelek átellenesen helyezkednek el, szálas lándzsásak, 3-5 cm hosszúak, 0,2-0,5 cm szélesek. A hajtások csúcsain álfüzérbe rendeződött virágaik zigomorfak, színük lila. A francia levendula nagyüzemi termesztése Magyarországon dr. Bittera Gyula nevéhez fűződik, aki az 1920-as években a Tihanyi-félszigeten létesített Franciaországból hozott szaporítóanyagból levendulaültetvényt. Európában és hazánkban is sok helyütt termesztik a levendula természetes hibridjét (Lavandula intermedia Lois.), amelyet angol levendula vagy lavandin néven ismerünk.

Felhasznált részek:
a virág (Lavandulae flos) és az illóolaj (Aetheroleum lavandulae).

Hatóanyagok:
a francia levendula virágai 1-3%, az angol levenduláé 2-5% illóolajat tartalmaznak, melyeknek értékét a bennük lévő linalil-acetát tartalom fejezi ki (ennek legalább 35%-nak kell lennie). Az illóolaj mellett 5-10% cserzőanyagot, valamint flavonoidokat is tartalmaznak.

Hatások:
a virágok nyugtató (szedatív) és epehajtó (kolagóg), az illóolaj antibakteriális, görcsoldó (antispasmodicus), gyulladáscsökkentő (antiflogisztikus) és nyugtató (szedatív) hatású.

Alkalmazások:
népi gyógyászatunkban a virágokat borecetben áztatják és a kivonattal átitatott ruhát fejfájások esetén borogatásra, forrázatát vagy szeszes kivonatát szemgyulladás és árpa kezelésére használják. Más európai népek hagyományos gyógyászatában a virágokat szélhajtó és görcsoldó teaként gyomor- és bélpanaszok esetén fogyasztják, forrázatával sebeket mosnak, helyenként pedig alvás elősegítésére levendulavirággal kitömött párnán alszanak.
A fitoterápiában a virágdrogokat nyugtató és epehajtó hatású teakeverékek alkotórészeként nyugtalanság/idegesség valamint epebántalmak (hepathopathia) esetén ajánlják. A virágdrogokat és az illóolajat egyaránt használják reumás bántalmak elleni fürdők, bedörzsdölőszerek és masszázsolaj készítésére

Ajánlott napi adagok:
belsőleg virágokból 3-5 gramm, illóolajból 70-300 milligramm. Külsőleg 20 liternyi fürdővíz készítéséhez 20-100 gramm virágdrog.

Figyelmeztetések:
az illóolaj belsőleges alkalmazása a várandósság ideje alatt ellenjavallt. Epilepszia és láz esetén az illóolaj belsőleges alkalmazása óvatosságot igényel.